Ketten

Csak az illat�t hagyja itt nekem,

mely est�r�l est�re �leli fekhelyem

� maga nincs velem Azt t�rv�ny tiltja

A v�gyt�l vonagl� test vajon meddig b�rja

m�g? S lesz e mened�k? Hol ketten, csendben

�sszeforrhatunk Izgalom l�ngol a szemekben,

m�g a v�gy h�rja roppan, s dobban a k�j

Sz�rnyaszegett mad�rk�nt lehull az �j

�s bek�sz�nt a hajnal Aranyl� p�rral

vonja be p�re test�nk, s nem k�nnal,

siets�ggel, futni, dacolni a v�ggel;

Fel�lt�zni akkor m�r nem volna k�nyszer

Csak magunk lenn�nk: Te �s �n K�t ember,

kiket v�gre egym�s karj�ban �rne a reggel

2ooo. 12.o3.  o1:31